A rugókat többféleképpen csoportosíthatjuk.

Használat szempontjából két nagyobb csoportra oszthatjuk őket, az ültető rugókra és – itthoni szóhasználattal élve – az ún. sport rugókra. A legnagyobb különbség a két fajta között egyszerűen összefoglalható: az ültető rugó elsődlegesen arra készült, hogy az autót minél drasztikusabban leültethessük, míg a sport rugók legfőbb funkciója az autó úttartásának, stabilitásának és komfortjának optimalizálása. Természetesen az ültető rugóknak is ugyanígy megvannak a menettulajdonságok szempontjából előnyös paraméterei, viszont lényeges különbség, hogy ezek felszerelésével már a komfort rovására cselekszünk – leginkább a külcsín javára.

Ahhoz, hogy valaki el tudja dönteni, melyik az ideális választás számára, tudnia kell, hogy mire szeretné használni az autóját. Például, ha valaki a maximumot szeretné kihozni belőle kanyarokban, vagy gyorsulásokra jár, annak ideális megoldás egy ültető rugó szett. Azonban aki mondjuk amatőr szinten rallyzik is gépével, vagy fontos számára a komfort is a jó menettulajdonságok mellett (főleg a hazai úthálózaton) az mindenképpen sport rugókat vegyen az autójába.

A rugókat más paraméterük szerint is osztályozhatjuk, ezek közül a legkézenfekvőbb az összenyomódási értékük. Minél nagyobb ez az érték, annál nehezebb a rugót összepréselni. Ezt általában g/mm-ben szokták megadni, és azt jelenti, hogy mekkora súly szükséges ahhoz, hogy 1mm-t összenyomódjon a rugó. Vegyünk például két különböző összenyomódási értékű rugót. Az egyik 360 g/mm a másik pedig 470 g/mm. Mindkettőt terheljük 360g-al, ami hatására az első összenyomódik, de a másik nem. Ebből következik, hogy a második rugó keményebb. Az úgy nevezett progresszív rugóknál (lásd később) ez nem ilyen egyszerű. Ezeknél már két értéket szoktak megadni: vegyünk pl. egy 300-500g-os rugót. Ez azt jelenti, hogy az első inch összenyomódásához milliméterenként 300g terhelés kell, a következőhöz már 330 és így tovább fokozatosan egészen 500g-ig, a rugó teljes összenyomódásáig.

Azt, hogy egy rugónak milyen az összenyomódási értéke 3 dolog határozza meg:

1. A spirálok vastagsága. Minél vastagabbak annál keményebb a rugó.
2. A rugó átmérője. Minél nagyobb az átmérő annál puhább a rugó.
3. A spirálok száma. Minél kevesebb van annál keményebb a rugó.

A rugókat kialakításuk alapján is 3 fajtába sorolhatjuk:

1. Normál rugók: a normál rugóknál a spirálok egyforma távolságra helyezkednek egymástól. Vegyünk például egy 10 spirálos rugót, ahol a spirálok 2cm-re vannak egymástól. Terheljük meg úgy, hogy az egész 2cm-t nyomódjon össze. A normál rugóknál minden spirál egyenlő mértékben megy össze így mindegyik között 1,8 cm hely lesz.

2. Kétlépcsős összenyomódású rugók: ennél a fajtánál annyi a változás hogy ezeknél 2 különböző rugó távolság van: Itt a spirálok egyik felénél kisebb távolságokat hagynak közöttük. Első lépésben, ahogy a rugó összenyomódik a spirálok közelebb kerülnek, és egy bizonyos ponton a kisebb távolságban lévő spirálok összeérnek. Ezáltal már csak a spirálok fele tud összenyomódni és így sokkal keményebb lesz, mint az alap állapotú rugó. Így a legapróbb buckákat nem fogjuk megérezni, viszont amikor szükség van rá (pl. erősebb kanyarodás közben), nem lesz hiányunk keménységben :)

3. Progresszív, fokozatos rugók: a spirálok közötti távolságok fokozatosan csökkenek, és így teljesen más összenyomódási értékkel rendelkeznek. Az első centiméterekig könnyű összenyomni a rugót, de ahogy egyre jobban terheljük, annál keményebbek lesznek. Így a progresszív rugók szinte minden útviszonyra tökéletesek.

Mindegyik rugó fajtának meg van a saját piaca. A progresszív rugók mindent az egyben megoldást kínálnak, így számos neves tuning cég is árulja őket, mint például az Eibach. Kiválóan használhatók mindennapi autózáshoz, és emellett a sportos vezetéshez is. A normál rugókat inkább a drag versenyeken, utcai versenyeken és a pályaversenyeken használják, ahol az állandó rugó összenyomódási érték fontos. A másik nagy előnye ennek a típusnak, hogy olcsóbbak, és sokkal jobban megültethetjük velük autónkat.