Kezdetnek tal�n n�mi t�rt�nelmi h�tt�r. Alec Issigonis, a zseni�lis konstrukt�r eredetileg G�r�gorsz�gban sz�letett, majd kiv�ndorl�sa ut�n a British Motor Corporation-n�l kezdett dolgozni. Tervei alapj�n 1948-ban jelent meg a Morris Minor, amelynek sikere ut�n kapott felk�r�st egy kism�ret�, gazdas�gos csal�di aut� kifejleszt�s�re. Ennek eredm�nyek�nt 1959-ben deb�t�lt a Morris Mini Minor �s az Austin Seven, alap �s deluxe v�ltozatokban. Az Mk1 sz�ria jellegzetess�ge az ov�lis h�ts� l�mpa, a 10 colos felni, a k�ls� ajt�zsan�r, valamint az eltolhat� oldalablak volt. Egy �vvel k�s�bb dobt�k piacra a kombi �s az �rusz�ll�t� kiviteleket, majd 1961-t�l megv�s�rolhat� lett az els� Cooper, a pick-up, illetve Riley Elf �s Wolseley Hornet n�ven k�t t�rsmodell. Az Mk2 1967-ben v�ltotta az els� sz�ri�t, de 1969-ben - m�r �n�ll� MINI n�ven - �rkezett az Mk3 �s a Clubman, azaz a "feln�tt" kisaut� nagyobb, sarkosabb karossz�ri�val. A r�smodellek megsz�n�se mellett az eredeti MINI folyamatosan h�d�tott, pedig alig korszer�s�tett�k: p�ld�ul csak 1984-ben kapott 12 colos felniket, hogy a f�keket meger�s�thess�k. A kilencvenes �vek v�g�n befejez�d�tt gy�rt�s ut�n a BMW kez�be ker�lt a m�rka sorsa, �s a m�ncheniek szerencs�re l�ttak fant�zi�t a MINI-ben, �gy a hagyom�nyokat n�mik�pp �jra�rt�kelve megalkott�k napjaink egyik legeredetibb karakterrel felruh�zott kisaut�j�t, amely most n�mileg �talakulva kezdi meg a 2007-es modell�vet. N�h�ny �ve, a New MINI bemutat�j�n a BMW nem gy�zte hangs�lyozni, hogy az �ltaluk piacra dobott aut� nem a r�gi t�pus soron k�vetkez� gener�ci�ja, hanem egy teljesen �j �s �n�ll� modell, amely azonban valamelyest k�t�dik az Issigonis-f�le �sh�z. A modern v�ltozat eleve sokkal nagyobb, sokkal er�sebb, b�r k�ts�gtelen, hogy tagadhatatlan rokons�got mutat az 1959-es kiad�ssal. Ez persze nem baj, s�t, tal�n �ppen ez a siker z�loga, csak �gy l�tszik, M�nchenben mindenk�ppen szerett�k volna elker�lni, hogy az eredeti konstrukci� �rny�kot vessen a nem �ppen olcs�n kifejlesztett �jdons�gra. Ma m�r kimondhat�, a BMW el�rte, amit akart, a MINI m�rkan�v eladhat�, pr�mium term�k, a v�s�rl�kkal siker�lt elfogadtatni, hogy sz� sincs d�mping termel�sr�l, �s a viszonylagos ritkas�g mellett az �tlagosn�l magasabb �r komoly ellen�rt�ket takar. Ez az ellen�rt�k egyszer az aut� �rzelmi s�kon alapul� szem�lyis�ge, m�sodszor pedig a nagyszer� vezethet�s�ge. Egy MINI-vel cik�zni - legyen sz� ak�r az alap One kivitelr�l - igen sz�rakoztat� elfoglalts�g, �s voltak�ppen enn�l t�bb nem is kell a boldogs�ghoz: d�g�s k�ls� �s gokartos kezelhet�s�g. A fentiek ismeret�ben tal�n k�nnyebben v�lik �rthet�v�, hogy a BMW mi�rt nem er�ltette a v�gletekig a hivatalosan 2007-re �rv�nyes, de m�r most beharangozott friss�t�st, �s minden bizonnyal helyesnek mondhat� a d�nt�s. Els� k�rben a fick�s Cooper, valamint a m�rgesebb Cooper S ker�l a szalonokba (ez ut�bbi l�that� a k�peken), az egyszer�bb �s dr�g�bb modellek k�s�bb �rkeznek, ide �rtve a gy�ri tuningos John Works Cooper cs�csverzi�t is. A k�pek l�tt�n t�nyleg szak�rt�nek kell lenni ahhoz, hogy a szeml�l� els� pillant�sra kisz�rja a v�ltoz�sokat, �s a m�retbeli n�veked�sek is oly csek�lyek (pl. 6 centivel hosszabb), hogy m�r�szalag n�lk�l fel sem t�nnek. A MINI sz�mos r�szlete megv�ltozott, m�gis �gy fest, mintha semmi nem t�rt�nt volna: �j a l�mpa, a h�t�maszk, a l�kh�r�t�, a t�k�r, de �ppen ez bizony�tja a tervez�k t�k�letes munk�j�t. A sz�nek tov�bbra is k�zponti szerepet j�tszanak, a feh�r felni, feh�r tet�, feh�r t�k�r tov�bbra is elengedhetetlen, ha valaki igazi MINI-rajong�, a g�ph�ztet� feh�r cs�koz�s�r�l m�r nem is sz�lva. Az utast�r hangulata a karossz�ri�hoz hasonl�an gyakorlatilag v�ltozatlan, a gy�r szerint az egyed�li v�ltoz�s, aminek �rtelm�t l�tt�k, az a megn�velt helyk�n�lat. A kilom�ter�ra szok�s szerint k�z�pen tal�lhat�, de �jdons�g, hogy ebbe integr�lt�k a CD-s r�di�t. Egyszer�s�d�tt az eddig sem bonyolult kl�mavez�rl� fel�let, �s nem hi�nyoznak a kr�mozott billen� kapcsol�k, amelyek igaz�n szokatlanok a high-tech k�rnyezetben. A helyenk�nt kifog�solhat� �sszeszerel�si min�s�g jav�t�s�ra k�l�n�s gondot ford�tottak a ter�let�rt felel�s m�rn�k�k, �s �ll�t�lag az anyagv�laszt�ssal is egy szinttel feljebb l�ptek. A lemezek alatt k�zzelfoghat�bb dolgok t�rt�ntek, ami els�sorban a motorra �s a fut�m�re �rtend�. Az alap One ezent�l 1,4 literes, 95 l�er�s motorral fut majd, lecser�l�dik a d�zel is, �s csak a Cooper szintt�l j�rnak az 1,6 literes er�forr�sok. A r�gi 115 helyett imm�ron 120 lovas motor vadonat�j fejleszt�s, korszer� BMW-technol�gi�val felv�rtezve, �s ez ker�l a Cooper kivitelbe. Voltak�ppen m�r ennek a v�ltozatnak a teljes�tm�nye is elegend� az �lm�nyhajkur�sz�shoz, mert a k�zvetlen korm�nnyal �s az �thangolt fut�m�vel �gymond ki lehet aut�zni a motorban szunnyad� er�t, akinek azonban ez kev�s, annak �rdemesebb a 175 l�er�s Cooper S-t v�lasztani. Ennek a n�gyhengeresnek a k�l�nlegess�ge, hogy a sz�pen vis�t� kompresszor helyett m�r turb� nyomja benne a szufl�t, �s ett�l megv�ltozott a karakterisztika, de ezt maximum csak az �j tulajdonosoknak kell megszokni, r�ad�sul nem kellemetlens�gr�l van sz�. A 2007-es MINI a P�rizsi Aut�szalonon deb�t�lt, forgalmaz�sa azonban m�g v�rat mag�ra, Magyarorsz�gra v�rhat�an j�v�re �rkeznek meg az els� p�ld�nyok. K�ld�s ismer�snek |